Ünnepek alatt

Sziasztok!

Boldog Új Évet kívánunk anyuval mindenkinek :) 

Képzeljétek, karácsony után megfáztam. Szerintem a Jézuska hozhatta a betegséget, mert más nem járt a lakásban előtte. Vagy anyu azt mondja az is lehet, hogy sokat vagyok a parkettán, hiába tesz vissza mindig a szőnyegre :) A megfázás nagyon rossz dolog, mert nem kapok levegőt az orromon és anyuék a porszívóval takarítják ki. Az a legrosszabb. De akárhogy ellenkezek, anyu nem hagyja sosem abba, csak amikor ő akarja. Persze mindig azt hallgatom, hogy jobb lesz utána, de kit érdekel, ha olyan rossz közben? :/ 

Egyébként betegség ide vagy oda, már előre is kúszok és át tudom szelni a szőnyeget, ha pl anyu lába a konyhában mozog. Olyankor mindig megtámadom és megeszem :) Addig legalább anyu sem mozog semerre :P

Amúgy anyu és apu is elkapta tőlem a náthát, anyu talán rosszabbul van, mint én. Ez annak is köszönhető, hogy az első két éjjel nem tudtam aludni vízszintesben, ezért anyu ült éjjel, én meg a mellkasán pihentem. Biztos tőlem kapták el. Azóta a kiságyamban a matracot felemelték és így ott is tudok már aludni. Anyunak még mindig elég megnyúzott feje van. Még jó, hogy apu nem ment dolgozni most. 

A szilvesztert én alvással töltöttem, még az éjfél utáni nagy tüzijáték hangokra sem keltem fel. Csak hajnal 3kor, amikor síri csend volt. Apu egy fél órát sétált velem, mire visszaaludtam. Anyu meg durmolt az ágyban, mert valami neocitrán vagy mi kiütötte. 

Egyébként a karácsonyból a csomagoló papírokat szerettem a legjobban. És persze gyakran próbálom meghúzni a karácsonyfa ágát, de anyuék mindig mondják, hogy nem szabad és én jó kislány módjára nem teszem. :) Amúgy csodaszépek azok az apró kis labdák a fán, meg vannak rajta csillagok is és azokat anyu engedi megsimogatni. A fenyőágat is megsimogathatom amúgy, Nem is értem, hogymiért félne attól, hogy majd én magamra húzom a fát. Úgy szúrnak azok az apró kis levelek, hogy én ugyan rá nem markolok :D 

Anyuék rájöttek, hogy már egy-két szót értek. Ilyen pl a lámpa. Mert ha ezt mondják, egyből felnézek a lámpára :) A betegséggel megszűnt az esténként magamtól elalszok project, mert rájöttem, hogy sokkal kényelmesebb, ha ringatják a popómat :P Majd valamikor meglepetésszerűen megint megmutatom, hogy tudok én egyedül is elaludni :)

Hát igen, már 7 hónapos vagyok. Anyu azt hajtogatja, hogy szeretné, ha már tudnék beszélni, meg járkálni. A szomszéd apuka meg azt mondja, hogy jobb volt, mikor a kisfiuk még nem tudott helyet változtatni. Anyu hajthatatlan, nagyon várja már a további fejlődésemet. Én meg azt várom, hogy gyógyuljunk meg :) Hova ez a nagy siettség, az egész élet még előttem van. Én ráérek :) Ma már egyébként mindannyien egész jól vagyunk :)

Jajj annyi minden vár rám ebben az évben, úgy várok minden napot :)

                                       képforrás: http://unnepekoldal.lapunk.hu/