A cipőkanál esete

Sziasztok! :)

Az elmúlt egy hónapban sok minden történt velem, de fogam az nem nőtt még ki egy sem :) Érzem, hogy jönni fog, mert jól esik mindent megrágcsálni, de nem akar még kibújni egyelőre. Anya naponta ellenőrzi az ínyemet, de semmi jele a kibukkanásának :)

Képzeljétek, már 10. hónapos vagyok :P anya azt hajtogatja mindig, hogy milyen gyorsan megy az idő, csak a fogam nem jön közben :D Nagyon szeretek mászni, állni, a bútorok mellett járni, imádom a fürdőszobát is :) Rájöttem, hogy a szobákba úgy jutok be, ha felállok az ajtónál és dörömbölök :) Csak kitartónak kell lennem, míg anyáék odaérnek és beengednek :) Szeretem a mosógépbe bedobálni a fürdőjátékaimat és mostanság a legkedvencebb elfoglaltságom, hogy anya felemel a csapnál és a vízet próbálom elkapni :) sosem sikerül, csak vizes leszek, de nem zavar :D

Azt is nagyon szeretem, amikor anyával mosnivalót készítünk be a gépbe, mert amit ő betesz, azt én kiveszem, meg amikor színekre válogatja a ruhákat, akkor belehasalok az egyik színű kupacba és pakolászom a dolgokat. Na meg magyarázok is nekik, hogy tudják miért kerültek oda :)

Anya ma csinált nekem sátort, amiben szeretek játszani :) beülök, anya meg kint ül és labdázunk. Vagy akár hátat is fordíthatok neki és akkor egyedül játszom :) Amúgy nagy kedvenceim a laptopok, de nagyon ritkán engednek oda. Akkor viszont mindent megpróbálok megnyomni. Szeretem a madzagokat is, de azokban áram van vagy mi és azokat ha meg is szerzem, pikk-pakk kiveszik a kezemből.

Nade mi is történt a cipőkanállal? 

Az úgy volt, hogy amíg anya készült a sétához, én a babakocsiban ültem. Pont előttem volt a cipőkanál a polcon, amit megszereztem. Mivel nagyon ragaszkodtam hozzá, elvittük sétálni, a kezemben maradhatott. Anyuval már átmentünk a zebrán, amikor kérdezte hol a cipőkanál, de nem találtuk meg. Boltból hazafelé ugyanazon az útvonalon jöttünk haza. Anyu mesélte, hogy épp lomtalanítás van, így ha nem találjuk meg, akkor azt valaki biztos elvitte otthonra magának. Hát mi nem találtuk meg, pedig anya nagyon nézte. Azt mondja biztos már akkor sem volt meg, amikor leesett :D Szóval jobban kell vigyáznia a játékaimra anyának, mondtam is neki. :D

A kedvenc szövegem most a Nanananananananananana :D de tudok szólni, ha éhes vagyok a nyamnyamnyamnyamnyam-al :D az anya és apa szavakat gyakorlom, de anya néha úgy jön ki, hogy nyanyanyanyanya, amin apa nevet, anya meg tiltakozik :D

Nagyon szeretek ám csúzdázni, múltkor anyának izomláza lett, annyit csúsztam :) szeretek hintázni is, meg labdázni. Aludni viszont ritkán alszom át az éjszakát. Most legutóbb pl felébredtem fél kettőkor, és negyed háromig dumáltam az ágyban. Anya nem jött be, de nem is igényeltem. Aztán elaludtam. Anyának kicsit karikásak a szemei, mert éjjelente 2-3x azért felébresztem, még ha nem is kell annyiszor bejönnie hozzám :) Hát ilyen ez az anyaság, mondanám neki, ha tudnék beszélni :)

A nyolcadik hónapom :)

Sziasztok :)

Ne haragudjatok, hogy csak most jelentkezem, de annyira kitárult előttem a világ (vagyis inkább a lakás :D), hogy egyszerűen nem volt időm írni nektek :)

Képzeljétek, január közepén felálltam és azóta is imádok ácsorogni itt-ott :) Ez azért is történt így, mert anyu volt szíves a karácsonyi ajándékomat megszerelni. Azaz a játszó asztalomra rászerelte a lábakat, amiket ha egyszer rászerel, többet nem lehet leszerelni. Mivel nagyon szeretem a játszóasztalomat, kénytelen voltam megtanulni állni, hogy játszhassak vele. :D Mondjuk annyira nem jelentett nehézséget :P

Azóta már tudok oldalazva menni a kanapé és szekrény mellett, és megtanultam, hogy esni is lehet. Például ha nagyon elmerülök állva a játékban és elfelejtek kapaszkodni, akkor simán el tudok dőlni egyenes lábakkal. Mondhatom, hogy nagyon nem kellemes, mindig sírok is utána :'( De anya gyorsan jön és megvígasztal, így hamar el is felejtem. A legtöbbet mostanság amúgy pont azt hallom, hogy "kapaszkodj" vagy hogy "nem kapaszkodsz, el fogsz esni".. már unom, de igaza van anyának, mert ha nem hallgatok rá, akkor mindig borulok egyet :D

Ülni egyébként nem olyan régóta ülök. Anya mindig azt mondja, hogy mászásból is megtanulhatnék már leülni, de én csak úgy szoktam, hogy felállok, letérdelek és leülök. Másképp nem megy, nem értem miről beszél nekem :)  

Amit még megtanultam, az az, hogy ha át akarok mászni a szék vagy hinta alatt, akkor le kell húzni a fejemet. Ezen anyu mindig mosolyog, mert állítólag nagyon aranyosan koncentrálok közben. Megtanultam a labdát mondani "aaaaaddda" szót használva. Tudom hol van a lámpa és keresem a labdát ha apu szeretne velem labdázni. Egyébként már el tudom gurítani is, csak nem oda, ahol apu van :D Nagyon szeretek az üres flakonokkal játszani, főként az álló üvegeket felborogatni :) Tudok puszit küldeni a számmal és integetni, ha valaki azt mondja, hogy szia :) Ha anyu hajlandó rá, akkor egyik helyről átsétálok a másikra, amíg fogja a kezem. De mindig azt mondja, hogy majd akkor járjak, ha egyedül is megy. Nem akar görnyedt háttal velem bandukolni :) 

Ja még mindig nincs fogam. De ez engem egyáltalán nem zavar. Fog nélkül is tudok tépni. Viszont mostanság bizsereg az ínyem. Remélem már nekem is nemsokára lesz fogam, mert én is akarok fogat mosni, mint apa. Csupa fehér lehet a szám, mint neki :D

Jajj, ma a csillag alakú játékot magamtól betettem a csillag alakú lyukba, és így beleesett a csigabiga házikójába a játék. Anyuék azt mondják, hogy a virágocska és háromszög lyukakba is van beleillő játék, majd azt is gyakorlom :) 

Anyuékkal szoktunk néha menni játszótérre, mert mióta tudok ülni, azóta tudok hintázni is. Nagyon élvezem, anyu mindig versikét mond nekem és puszit nyom az orromra, amikor felé lendülök. Jókat kacagunk. Ma csúzdázni is voltunk, apa segített lecsúszni. Nagyon tetszett, bár a többi gyerek jobban érdekelt a játszótéren :) 

Voltunk többször nagyiéknál. Ott van cica, meg kutya. A cica nagyon fél tőlem, pedig én mindig nevetek és megyek utána, na meg sikongatok is. A kutyus hatalmas. De kedvesen megszagolgatott, aztán ő is bújkált előlem, pedig mentem utána is négykézláb. Szeretek nagyiéknál lenni azt hiszem :)

Na megyek, mert mindjárt fürdünk. Nagyokat szoktam pancsolni, anyu és apu is tiszta víz velem együtt. :D

Igyekszem hozzátok gyakrabban jönni, de nagyon elfoglalt vagyok. Ráadásul vasárnap már 9 hónapos leszek :P

Ünnepek alatt

Sziasztok!

Boldog Új Évet kívánunk anyuval mindenkinek :) 

Képzeljétek, karácsony után megfáztam. Szerintem a Jézuska hozhatta a betegséget, mert más nem járt a lakásban előtte. Vagy anyu azt mondja az is lehet, hogy sokat vagyok a parkettán, hiába tesz vissza mindig a szőnyegre :) A megfázás nagyon rossz dolog, mert nem kapok levegőt az orromon és anyuék a porszívóval takarítják ki. Az a legrosszabb. De akárhogy ellenkezek, anyu nem hagyja sosem abba, csak amikor ő akarja. Persze mindig azt hallgatom, hogy jobb lesz utána, de kit érdekel, ha olyan rossz közben? :/ 

Egyébként betegség ide vagy oda, már előre is kúszok és át tudom szelni a szőnyeget, ha pl anyu lába a konyhában mozog. Olyankor mindig megtámadom és megeszem :) Addig legalább anyu sem mozog semerre :P

Amúgy anyu és apu is elkapta tőlem a náthát, anyu talán rosszabbul van, mint én. Ez annak is köszönhető, hogy az első két éjjel nem tudtam aludni vízszintesben, ezért anyu ült éjjel, én meg a mellkasán pihentem. Biztos tőlem kapták el. Azóta a kiságyamban a matracot felemelték és így ott is tudok már aludni. Anyunak még mindig elég megnyúzott feje van. Még jó, hogy apu nem ment dolgozni most. 

A szilvesztert én alvással töltöttem, még az éjfél utáni nagy tüzijáték hangokra sem keltem fel. Csak hajnal 3kor, amikor síri csend volt. Apu egy fél órát sétált velem, mire visszaaludtam. Anyu meg durmolt az ágyban, mert valami neocitrán vagy mi kiütötte. 

Egyébként a karácsonyból a csomagoló papírokat szerettem a legjobban. És persze gyakran próbálom meghúzni a karácsonyfa ágát, de anyuék mindig mondják, hogy nem szabad és én jó kislány módjára nem teszem. :) Amúgy csodaszépek azok az apró kis labdák a fán, meg vannak rajta csillagok is és azokat anyu engedi megsimogatni. A fenyőágat is megsimogathatom amúgy, Nem is értem, hogymiért félne attól, hogy majd én magamra húzom a fát. Úgy szúrnak azok az apró kis levelek, hogy én ugyan rá nem markolok :D 

Anyuék rájöttek, hogy már egy-két szót értek. Ilyen pl a lámpa. Mert ha ezt mondják, egyből felnézek a lámpára :) A betegséggel megszűnt az esténként magamtól elalszok project, mert rájöttem, hogy sokkal kényelmesebb, ha ringatják a popómat :P Majd valamikor meglepetésszerűen megint megmutatom, hogy tudok én egyedül is elaludni :)

Hát igen, már 7 hónapos vagyok. Anyu azt hajtogatja, hogy szeretné, ha már tudnék beszélni, meg járkálni. A szomszéd apuka meg azt mondja, hogy jobb volt, mikor a kisfiuk még nem tudott helyet változtatni. Anyu hajthatatlan, nagyon várja már a további fejlődésemet. Én meg azt várom, hogy gyógyuljunk meg :) Hova ez a nagy siettség, az egész élet még előttem van. Én ráérek :) Ma már egyébként mindannyien egész jól vagyunk :)

Jajj annyi minden vár rám ebben az évben, úgy várok minden napot :)

                                       képforrás: http://unnepekoldal.lapunk.hu/